Adásvételi szerződes
Az adásvételi szerződés az egyik legegyszerűbb, tömegesen előforduló és évezredes fejlődésen keresztül letisztult szerződésfajta, a szerződések általános szabályainak kialakulásakor egy sor általános szabály éppen az adásvételi szerződésből alakult ki, így végső soron az adásvételi szerződés nemcsak más szerződéstípusok modellje volt, hanem az általános szerződési szabályokhoz is alapanyagul szolgált. Az adásvételi szerződést olyan általános szerződéstípus, amely az árutulajdon bármely tárgyának átruházására irányuló kötelem létrehozására alkalmas. A Ptk. 6:215. § alapján az eladó mind ingó, mind ingatlan (pl.: lakóház, lakás, öröklakás, beépítetlen terület - telek, garázs, gazdasági épület, üdülő, nyaraló, tanya, út, árok) adásvétel szerződés megkötésével arra vállal kötelezettséget, hogy a dolog…
Csereszerződések
Csere esetén dolgok tulajdonjogának, más jogoknak, vagy követeléseknek kölcsönös átruházásáról van szó, azonban ennél a szerződés típusnál az adásvétel szabályait kell alkalmazni. A csereszerződést tehát az adásvételi szerződéstől az különbözteti meg, hogy a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként a vevő nem vételárat fizet, hanem viszont tulajdonjog átruházását vállalja. A kölcsönös tulajdon-átruházásból következően ezért a szerződés alanyaira mindkét oldalon az eladót, illetve vevőt megillető jogokat és kötelezettségeket együttesen kell alkalmazni. (Ptk. 6:234. §)
Ajándékozási szerződés
Ajándékozásról akkor beszélhetünk, amennyiben az ajándékozó meghatározott dolog tulajdonjogának az ingyenes átruházására, a megajándékozott pedig a dolog átvételére köteles. Ajándékozásról természetesen csak akkor van szó, ha a felek ügyleti akarata is erre irányul. Önmagában tehát az a körülmény, hogy a kikötött szolgáltatás és ellenszolgáltatás között jelentős értékkülönbség mutatkozik, nem alapozza meg ezt a minősítést. Az ajándékozási akaratnak az ajándékozó nyilatkozatából egyértelműen és aggálytalanul ki kell tűnnie. Az ajándékozási szerződésnek nem érvényességi feltétele az „ajándékozom” és „elfogadom” kifejezések használata: elegendő ha az okirat egész tartalmából felismerhető, hogy a felek szerződési akarata az ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására irányul. Az, hogy az ajándékozási…
Kölcsönszerződés
A kölcsönszerződés olyan szerződés, melyben a hitelező meghatározott pénzösszeget bocsát a kölcsönbevevő rendelkezésére, a kölcsönbevevőnek pedig a kölcsönszerződés feltételei alapján kell visszafizetnie egy későbbi időpontban a hitelezőnek a kölcsönbeadott pénzösszeget, továbbá a pénzösszeg kamatát. A Ptk. lehetővé teszi az ingyenes (szívességi) kölcsönszerződést. A Ptk. azonban továbbra is a visszterhes kölcsönt tekinti tipikusnak, ráadásul elhagyja azt a megkülönböztetési szempontot, amely szerint a hitelező személye legyen az elhatárolás alapja visszterhes és ingyenes kölcsönszerződések között. Ezen megközelítés vezet oda, hogy ingyenesnek csak abban az esetben tekinthető a kölcsönszerződés, ha a felek kifejezetten utalnak szerződésükben arra, hogy az adós a kölcsönösszeg visszafizetésére kamatok és…
Bérleti szerződés
E szerződés alapján a bérbeadónak az a kötelezettsége, hogy a bérbeadott dolog használatának jogát meghatározott ideig a bérlőnek átengedje, a bérlőnek pedig át kell venni ezt a dolgot, és bérelti díjat is meg kell fizetnie. A bérleti jog megszűnését a törvény a régi Ptk.-nál részletesebben szabályozza. A határozott időtartamra és a meghatározott feltétel bekövetkeztéig - például a bérbeadó vagy a bérlő élete végéig szólóan - létrehozott bérleti jogviszonyt törvény vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondással megszüntetni nem lehet. A határozatlan időre kötött bérleti szerződést viszont bármelyik fél rendes felmondással megszüntetheti. A törvény a felmondási időt a hatályos szabályozástól eltérően rögzíti,…
Házassági vagyonjogi szerződés
A házasulandó felek (vagyis a házasság megkötése előtt), és a házastársak a házasságuk alatt fennálló vagyonjogi rendszert szerződéssel szabályozhatják a házassági életközösség fennállása alatti időre. Célszerű belefoglalni a szerződésbe a szerződés előtti vagyon, házasság fennállása alatt szerzett vagyon, a szerződés létrejötte és a házasság megkötése közötti vagyon sorsát. Ennél a szerződésnél is figyelembe kell venni a Ptk. Különös részének szerződésekre vonatkozó és a családjogi könyvben taláható szabályait, azonban a felek, ha azt a törvény nem tiltja eltérhetnek a speciális és az általános szabályoktól is. Kógens szabály, hogy a szerződést írásba kell foglalni és közjegyzőnek hitelesítenie, vagy ügyvédnek ellenjegyeznie kell. Harmadik…
Tartási szerződés
E szerződés szerint az eltartó kötelessége a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátás, gondozás, tartás biztosítása, (élelmezés, lakás, fűtés, világítás, mosás, ruházat, betegség esetén orvosi kezelés, gyógyszer, megfelelő ápolás biztosítása az eltartott számára, halála esetén pedig illő eltemettetés) a tartásra jogosult pedig ellenérték nyújtására (leggyakrabban a tartásra jogosult ingatlana) köteles. Az eltartónak nem a létfenntartás minimális feltételeit kell biztosítania az eltartott számára, hanem szolgáltatását, annak terjedelmét a felek körülményeihez, a jogosult indokolt szükségleteihez kell igazítania, mert az csak ezáltal elégíti ki a „megfelelőség” kritériumát. Ennek megítélésben általában a felek akarata, életvitele, de az eltartott által nyújtott vagyonérték is kellő…
Szerződések szerkesztése
Szerződések szerkesztése - adásvételi szerződés - csereszerződés - ajándékozási szerződés - kölcsönszerződés - bérleti szerződés - házassági vagyonjogi szerződés - öröklési szerződés - tartási szerződés
Jogi kislexikon
Az alábbiakban az általam fontosabbnak tartott jogterületekről, jogintézményekről olvashatnak röviden. Adásvételi szerződés: az árucsere-forgalom alapszerződése, tárgya lehet ingó dolog vagy ingatlan dolog, illetve jogosultság lehet, amennyiben az forgalomképes. Ajándékozási szerződés: egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ingyenesség ellenére ez egy kétoldalú jogügylet létrejöttéhez a szerződő felek egybehangzó akaratnyilatkozat kell. Alávetésen alapuló illetékesség polgári ügyben a felek közös akaratán alapuló illetékesség. Az Alávetésen alapuló illetékesség révén tehát megnő a felperes választási lehetősége a különféle bíróságok között. Albérlet esetén a dolog bérlője más személlyel köt szerződést a dolog vagy annak egy része használatára és…
Bemutatkozás
Dr. Vajta Zsolt ügyvéd, felszámolási és vagyonfelügyeleti szakjogász vagyok.
Szakterületeim
Ebben a menüpontban szakterületeimről részletesen tájékozódhat.
Miért Pécs?
Pécs, Baranya Megye székhelye, a kultúra városa.