A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatvédelmi hatósági eljárásban megállapította, hogy az eljárásban érintett hírportál megsértette a közügyektől visszavonult közszereplő GDPR szerinti személyes adatok védelmét garantáló jogait, melynek következményeképp a jogsértő portált a hatóság 10 millió forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.

A tanulmány a vasúti átjárókban bekövetkezett baleseteket vizsgálja és mutatja be büntetőjogi és szabálysértési szempontból, konkrét jogesetek elemzésén keresztül. A dolgozat a vonatkozó KRESZ szabályok, illetve a vasúti biztosítóberendezések fajtáinak ismertetésével, valamint a szabályrendszer kialakulására vonatkozó történi áttekintéssel kezdődik, mely során korabeli jogeseteket is bemutat. Kitér továbbá a baleseti helyszínelés és a szakértői vizsgálatok kérdéseire,...

The post A vasúti átjárókban bekövetkezett közlekedési balesetek büntetőjogi értékelése appeared first on Jogi Fórum.

Egyezmény készül az Európa Tanács keretében az ügyvédi hivatás nemzetközi jogi alapú védelmére. Az egyezmény célja, hogy jogi keretet biztosítson az ügyvédi hivatás gyakorlásának védelmére, és hogy garantálja az ügyvédek biztonságát, függetlenségét, valamint a hivatásuk gyakorlásához szükséges jogokat és feltételeket.

A Polgári Jog Online szakfolyóiratban megjelent tanulmány a jogszabályok és a bírósági gyakorlat elemzésével nyújt segítséget ahhoz, hogy a jogi személyek javára szóló végintézkedések érvényesek legyenek.

Mérföldkőnek számít a banki csalások elleni küzdelemben, hogy a legfőbb bírói fórum hatályon kívül helyezett egy bírósági ítéletet, ami szerint a fogyasztó súlyosan gondatlanul járt el, és a pénzintézet mentesül bármilyen visszatérítés alól. Az Indexnek nyilatkozó ügyvéd szerint a Kúria döntése nemcsak a fogyasztók jogait erősíti, hanem hozzájárulhat a pénzügyi rendszer biztonságának növeléséhez is. Az ítélet percunamit indíthat be a bankszektorban.

Az elektronikus aláírások egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapi és üzleti életben, azonban a különböző típusok – az egyszerű, a fokozott biztonságú és a minősített aláírások – közötti különbségek nem mindig egyértelműek. Melyik mikor használható? Milyen jogi erővel bírnak? Milyen esetekben fogadják el őket hivatalosan? A Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével részletesen bemutatjuk az egyes aláírástípusokat, azok joghatásait és a cégek, illetve magánszemélyek számára elérhető lehetőségeket.

Csaknem 120 millió forinttal támogatta a magyarországi közösségi médiaszolgáltatók műszaki fejlesztéseit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa. A testület február 18-i ülésén nyertest hirdetett egy kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási pályázati eljárásban, valamint televíziós reklámszpotok jogszerűségét is vizsgálta. Az NMHH ismét az egyik külföldi társhatósághoz fordult a klasszifikációs rendelkezések megsértése miatt.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében tavaly év végéig hatályos jogszabályszöveg szerint adómentes volt az a juttatás, amelyet a magánszemély sérelemdíjként kapott. Ezt a lehetőséget a cégek, munkáltatók igen gyakran alkalmazták működésük során.

A közösségi médiában naponta több millió fotót osztanak meg emberek a családjukról, barátaikról, vagy akár önmagukról – de belegondoltunk már, hogy ezek a képek hová kerülhetnek? Ki férhet hozzájuk? Mire használhatják őket? A Clearview AI esete megmutatja, hogy az ártatlannak tűnő online jelenlét hogyan válhat egy hatalmas, ellenőrizhetetlen adatgyűjtés részévé. A Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője...

The post Hová kerülhetnek a közösségi médiában megosztott családi fotóink? – Ellenőrizhetetlen adatgyűjtések – Már több, mint 40 milliárd forintnyi bírságot gyűjtött össze egy AI alapú vállalkozás – A Clearview ügy! appeared first on Jogi Fórum.

A Fővárosi Ítélőtábla közelmúltban közzétett precedens értékű jogerős ítélete sarkalatos változást hozhat a pénzmosás elleni (AML) szabályok megsértéséből fakadó hitelintézeti kártérítési felelősség terén. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint ugyanis amennyiben egy pénzügyi szolgáltató AML szabályt sértve nem függeszti fel a szokatlannak tekinthető tranzakciót, hanem teljesíti az eredendően bűncselekményből származó pénzösszeg számláról való kiutalására irányuló ügyleti megbízást, úgy deliktuális kártérítési felelőssége állapítható meg a csalás eredeti károsultjával szemben.